Palotási tó

Bojlis tó információk:

Általános ismertető

A Palotási-horgásztó az utóbbi években országos hírnevet vívott ki magának, mely a nem mindennapi halállományának köszönhető. A 2001-ben betelepített közel 40 mázsa kapitális méretű ponty és a már bent lévő ősállomány együttesen hihetetlen fogásokat garantálnak szinte minden horgásznak, aki ellátogat a Palotási-tóra.

A Palotási-tó jelenleg Nógrád megye legnépszerűbb horgásztava, Palotás és Kisbágyom községek között terül el. A tó vagy víztározó az 1967-68-as években jött létre, amikor a Buják-patak vizét egy völgyzárógáttal elrekesztették öntözési célból. Így a halak számára ideális nagyságú 62 hektár kiterjedésű, 250 m átlag szélességű, 4,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú tó alakult ki. A Palotási-tó Budapesttől mindössze 55 km-re található és az M3-as autópályán megközelíthető, aminek köszönhetőn nagyon népszerű.

Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően épültek a hétvégi házak és mára már 300 hétvégi ház található a tó környékén. A tó a környező települések fejlődéséhez is hozzájárult, mivel egyre többen alakítanak ki falusi szálláshelyet. A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében és sátrazási lehetőség is van. Érdekesség, hogy a tó északi részén ritka madárfajok közül több mint száz él a területen (pl. gyurgyalag).

Palotási-tó vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett tóparton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését.

A palotási horgászok 1972-ben hozták létre a ma is működő horgászegyesületüket. A gondos szakmai munkának köszönhetően a Palotási-tó kiváló halállománnyal rendelkezik, ami a horgászok ezreit vonzza évente. A tó mind sportolási, mind hobby horgászat céljára alkalmas. Az egyesület rendszeren szervez horgászversenyeket és programokat ezzel is növelve a tó népszerűségét a horgászok körében. A horgászegyesület fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére és ennek köszönhetően évente 150 - 300 mázsa hal kerül a vízbe.

A Palotási-tó egyedi lehetőségeket is kínál, amivel a többi horgásztó csak korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezik. Így pl. a sok süllő miatt nagy hagyománya van a léki süllőzésnek. A Palotás tározón lassan már igazi hagyománya lesz a bojlizásnak.

Terület: 63 ha (felső vízállásnál 73 ha)
Átlagmélység: 2,5 méter, a legmélyebb pont a gátnál 4,5 méter

Fenékviszonyok:
Meglehetősen egyhangú, sík a fenék, törések nélkül. Általában vastag az iszapréteg, de elszórva kagylópadok is találhatók. Igazi változatosságot jelent a tó vége félé található, vízzel elárasztott \\\\\\\\\\\\\\\"kövesút\\\\\\\\\\\\\\\", mely az ott található öböl két oldalát kötötte össze az elárasztás előtt. Ez a fél méteres kiemelkedés igazi haltartó hely! A tározót körbeveszi a nád és sás, melyekbe horgászállásokat vágtak. Néhány helyen nyíltabb terület, füves szakasz is található.

Horgászat Árak

Általános horgászrend

Pontyhorgászat:
A Palotási-horgásztó az utóbbi években országos hírnevet vívott ki magának, mely a nem mindennapi halállományának köszönhető. A 2001-ben betelepített közel 40 mázsa kapitális méretű ponty és a már bent lévő ősállomány együttesen hihetetlen fogásokat garantálnak szinte minden horgásznak, aki ellátogat a Palotási-tóra.

Bojlizás: Telefonon, +36 30 407 11 73 előre egyeztetett időpont alapján történik. Kötelező eszközök a pontymatrac, nagy merítőszák,(min.100x100cm-es) szájfertőtlenítő és digitális mérleg. Ha a bojlis horgász bójával megjelölni kívánja az etetést, azt mielőtt megetetné, a halőrrel ellenőriztetni kell (esetleges viták elkerülése érdekében a szomszéddal). A bojlis jegyet váltó horgász, minden kifogott halat köteles, fotózás és szájfertőtlenítés után, a lehető legrövidebb időn belül, kíméletesen vissza engedni a vízbe. Haltartóban tárolni Tilos!

Csónakhasználat: etetés, bójázás és fárasztáshoz, kizárólag a bojlis, illetve harcsás fogási lapot váltó horgászoknak engedélyezett, de csónakból horgászni TILOS!

A csónakkal történő közlekedéshez mentőmellény használata KÖTELEZŐ!

Ragadozó horgászat:
http://palotasito.com

Környék leírása

Palotási-tó vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett tóparton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését.

Megközelíthetőség

A Palotási-tó Budapesttől mindössze 55 km-re található és az M3-as autópályán megközelíthető, aminek köszönhetőn nagyon népszerű.

Váltás nagyobb térképre

A Palotási-tó Budapesttől mindössze 55 km-re található és az M3-as autópályán megközelíthető, aminek köszönhetőn nagyon népszerű.

Cím

Helyszín

Palotás (Környéke)

Település

Foglaltsági táblázat

Nincs foglaltsági tábla kitöltve.

Videók